2009. november 12., csütörtök

Sziasztok!

Találtam egy verset.


Sérült emberek boldogsága

Áldott, aki türelmesen

Meghallgatja nehézkes szavunkat,

Mert így rájövünk, hogy

Ha kitartóak vagyunk,

Meg tudjuk értetni magunkat.



Áldott, aki nem szégyell

Nyilvánosan mutatkozni velünk,

És nem törődik a ránk bámulóIdegenekkel,

Mert társaságban

Mennyei megkönnyebbülés az

Életünk.



Áldott, aki soha sem siettet,

És ezerszer áldott, aki nem veszi ki a

Munkát kezünkből, hogy megcsinálja /helyettünk,

Mert sokszor csak időre van szükségünk

Nem segítségre.



Áldott, aki mellettünk áll,

Amikor valami újba kezdünk,

Mert számára a hibáink eltörpülnek

Az eredményeink mellett.Áldott, aki a segítségünket kéri,

Mert a legnagyobb szükségünk arra van,

Hogy szükség legyen ránk.



Áldott, aki mindezen cselekedeteivel

Bizonyítja számunkra,Hogy nem sorvadt izomzatunk,

Nem a sérült idegrendszerünk tesz

Minket egyénivé,

Hanem énünk, melyet Isten adott,

És amelyből semmi gyöngeség

Nem von le semmit.



Áldottak mindazok, akik tudják,

Hogy én is ember vagyok,

És nem várják el tőlem, hogy szentként

Viselkedjem,

Csak azért, mert sérültnek születtem.



Áldottak mindazok,

Akik kérés nélkül is megértenek minket.

Áldottak mindazok, akik elfelejtik

Testem tökéletlenségét,

És csak a lelkemet látják.



Áldottak mindazok, akik teljes

Embernek látnak,

Egyedülinek és egésznek

És nem csak egy roncsnak,

A Teremtő tévedésének.



Áldottak mindazok, akik olyannak

Szeretnek,

Amilyen vagyok,

És nem gondolnak arra,

Hogy milyen lehettem volna.



És áldottak az én barátaim,

Akiktől függök,

Mert ők az én életem tartalma

És öröme.


Marjorie Chappel: Sérült emberek boldogsága



Legyetek áldottak kedves olvasóim!

2009. október 12., hétfő

Újra itt vagyunk!

Kedves Hódolók!

Pár nap és rendezem soraimat, s újabb hírekkel leplek meg Benneteket! Van sok fotóm, kirándultunk, Marcsi "ült a WC-n" (persze ott is édes), megint kipottyant egy foga (de ezt most el is tettük) és rendszeresen jár az iskolából uszodába. Ezen pl. zabálni való!

Kriszti néni fotója, köszönjük!

Boldog, kiegyensúlyozott, egyre több mindent értek a közléseiből és ettől mindketten nagyon jól érezzük magunkat. ("Na jó, anya néha kicsit beziziz, de nagy változásokon megy át, főleg az én érdekemben is. Ezért aztán elviselem. Bejegyezte Marcsi!!)


A szobatisztaság felé vezető út néha kicsit göröngyös, de nem adjuk fel, vannak már komoly eredményeink!!:-) Főleg az iskolában, de már itthon is! Mindenkinek nagyon köszönöm, aki ebben segít!

Röviden most ennyi fért bele!


Tényleg hamarosan bővebben írok!


Ölelünk Benneteket!

2009. szeptember 3., csütörtök

SZÜLETÉSNAP

MARCSI MA 9 ÉVES LETT!



Bizony néha én is csak csodálkozva állok a születésnapi torta mellett és számlálom a gyertyákat.



Marcsi 2000. 09. 03-án, 16.25-kor született. 3600 gr és 53 cm volt. most pedig 19 kg és 132 cm.



Volt ebben a 9 évben sok átvirrasztott éjszaka, de legalább annyi öröm is. És mostanság kezdem megérteni, hogy én mire születtem. És azt is értem már, hogy Ő miért született nekem. Hálás vagyok érte, minden nap!

Volt torta, ajándék, de legnagyobb öröme ma is az volt, hogy labdázhatott, miközben nagyikája mondókákat mondott neki! És tudom, hogy tudta, ez a mai nap más. Még ha nem is mutatta kifelé!

És két fotó az első iskolai napról, érkezés után. Mindenki nagy örömére!








2009. augusztus 30., vasárnap

Nyár végi hajrá

Csókolom! Eljött hát ez is! Itt a nyár vége! Volt Kelet Varázsa Hastáncfesztivál, Savaria karnevál, volt egy majd négy napos hányásos vírus, de azért mindent átvészeltünk. Voltunk fodrásznál. Íme az eredmény!






Rájöttem, hogy úgy elrepült az augusztus, hogy alig voltunk valahol. Így aztán elterveztem, hogy ezt a hetet aktív pihenéssel töltjük. A délelőtti fodrászkodás után, délután elindultunk egy kis körsétára. Elmentünk először a Boldog Asszony kápolnához, ami gyakorlatilag a kertünk alatt van, legalábbis a kertünkből oda látni. De mivel nagyon meleg volt, így inkább autóval mentünk, s ott sétáltunk kicsit. A közelben van egy tó, ott is időztünk . Jól esett a kápolna tövében egy pár perces lelki elcsendesedés, és persze egyáltalán nem meglepő módon, ebben Marcsi is partner volt.
Az épület méretei itt láthatóak!
Ez a kép annyira szép lett, ahogy a nap sugarai átszűrődnek a fák lombjai között.




Másnap elmentün Velembe a Szent Vid kápolnához. Oda menni, mindig jó ötlet, minden évszakban gyönyörű és erős érzelmi kötődésem is van a helyhez. :-) kőszeg irányából, a hegyen keresztül közelítettünk. Még mindig láthatóak a nemrégiben lezúdult áradás nyomai. Félelmetes volt látni a víz erejét.


Egy jót uzsonnáztunk a fák tövében, aztán lesétáltunk az autóhoz. mindig elámulok a fák gyökereinek méretein.


Pénteken, mivel az időjósok kánikulát jósoltak, ebéd után felkerekedtünk és elmentünk a Fertő-tóra, sikerült elcsalnunk nagyikát is. Szép, nyugalmas délután volt.




A nap végén jól esett a pihenés!

Szombaton sajnos kicsit beszorultunk a lakásba, de azért délután kicsit lehetett labdázni az udvaron.
Aztán vasárnap madárfüttyös, szikrázó nasütésre ébredtünk. Ez délutánra csak fokozódott, úgyhogy felcuccoltunk a bicajra és elkerekeztünk Locsmándra a Szakony-Gyalóka-Zsira bicikli úton. Ezt láttuk útközben:



Az uzsonnát persze itt sem hagytuk ki.



Volt mászóka...


...kicsit talán fentről félelmetes.


De azért lecsúszott! Többször is!


Van egy kis tó, ahová lehet kavicsot dobálni.


Aztán haza érve elnyaltunk egy jó fagyit!

Röviden ennyi volt az utolsó augusztusi hét.

De biztos vagyok benne, hogy az iskolában is nagyon jól érzi majd magát!

Hamarosan folytatjuk...

2009. augusztus 3., hétfő

Nyári csemegék!

Marcsi imádóknak egy kis nyári csemege!
Egyébként hozzáfogtunk a pelenka projekthez! Haladunk! Sok türelemmel!


















2009. június 30., kedd

Érdekességek

A minap két érdekes dolog is történt. Régóta tudom, hogy Marcsi megfigyelő típus. Nem nagyon gyakorolgat semmit, megfigyeli hogy mások hogyan csinálják, s aztán mértani pontossággal megteszi Ő is. Reggelire joghurtot evett és egyszer csak felállt az asztaltól, odament a papírzsebkendő tartóhoz és letörölte (akkor láttam, hogy lecseppent a kanálról a joghurt) a tányéralátétről a joghurtot. A papírzsebkendővel elvonult a szemeteshez és még el is dobta. vajon hányszor látta tőlünk ezt a mozdulatsort? Mindegy. Tudja.

Következő nap estéjén vacsora végeztével a következő napirendi pont a pelenkázás. Szaladt, hozta a pelust, ahogy szokta, aztán kicsit még játszott nagyi szobájában ahogy szokott, végül mondtam neki, napirend, ami annyit jelent, hogy kimegy a konyhába a napirendhez és leveszi a fogmosás kártyát, s behozza nekem. Ki is ment, de a pelenkázás kártyával jött vissza. Mondtam neki, ez már megvolt, hozd a következőt. Kiment, behozta az alvás kártyát (az következik a fogmosás után). Mondom neki, ne bohóckodj, nem ez jön, keresd meg a fogmosás kártyát. Kiment, és behozta a kis dobozt, amiben a kártyákat tartjuk. Kiderült, hogy a fogmosás kártyát elfelejtettem feltenni a napirendbe. Megkereste a fogmosás kártyát! Nagyon-nagyon megdícsérte, jutalmul egy nagy ölelést és puszit kapott. Még egy könnycsepp is megbújt a szemem sarkában. Bámulatos ez a gyerekecske!

Ez a napirend


Így néz ki közelről a napirendi kártya


Ezek Pedig a PECS kártyák. Ezzel tud tőlem kérni dolgokat!
PECS: The Picture Exchange Communication System
(Képkártya cserés kommunikációs rendszer)
Ő adja a kártyát, én adom ami a kártyán van. Fantasztikus!
Ez pedig naptár, évszakokra, hónapra, egy hétre lebontva. Szerintem nem kell magyaráznom. Az áthúzott nyilván az, amikor nem megyünk iskolába.







Egyébként most nagyon jó alvó és nagyon sokszor jön oda hozzám, átöleli a derekamat és hozzám bújik. Ez egy új dolog. Naná, hogy jól esik!

Lemértem pár napja, 130 cm éppen. Kíváncsi leszek, mennyit fog nőni a szünet végére. Ennek kapcsán eszembe jutott, hogy egyszer csak akkora lesz mint én! Uramfia! Milyen hamar eljön az is!

2009. június 23., kedd

Rendszeres olvasók