2010. november 2., kedd

Őszi szünet







Szép Napot mindenkinek!
Szombaton Prekop Csilla tréning volt a Holnap Házában.
Ismét sokat tanultam és okultam, s rádöbbentem, hogy újra neki kell fognom tanulni. Amit eddig megtanultam és tudok az autizmusról, az most már kevés. A lányom 10 éves, serdülőkorba lépett és én még hajlamos vagyok kisbabaként kezelni. Egy új korszak kezdődik, és erről semmit nem tudok. Már szombaton sok mindent begyűjtöttem és szemléletet váltottam.

Az őszi szünet beköszöntével többet vagyok itthon, gondoltam értelmesen eltöltjük az időt, hogy Marcsi is tanuljon és a takarítás is haladjon. Port töröltünk, ablakot pucoltunk(fent képek erről). Mindketten élveztük.

Felnő lassan a lányom és rajtam múlik, hogy ezt Ő hogy éli meg! Úgyhogy hajrá!

Ölellek Benneteket!






2010. október 27., szerda

Néhány kedvenc fotó!

Rendezgetem a fényképeimet, összeszedtem pár kedvencemet.
ITT megtekinthető!
Ölellek Benneteket!

2010. augusztus 23., hétfő

Újra szobatisztaság!


Kedveseim!

Marcsikánkon egy hete nappal nincsen pelenka és nem pisil be (csak ha elfelejtem idejében WC-re ültetni.) Ez persze még nem szobatisztaság, de minden alkalommal amikor WC-re ül, tudja, hogy miért van ott és pisil a drága. Úgyhogy pelenka nélkül van egész nap! Bevállalok vele hosszabb távolléteket is! Hát így állunk! Örvendetes!

Egyébként napról napra magasabb, okosabb és szebb!

Hamarosan iskola, már nagyon hiányoznak neki a gyerekek!

2010. augusztus 16., hétfő

Szobatisztaság

Csak egy rövid hír! Nagyon-nagyon jól haladunk a szobatisztasági projekttel! Célkitűzésünk
(-sem) alakot ölt szeptemberre!
Egyébként Marcsikánk egyfolytában nő, valamicskét hízott is, boldog, kiegyensúlyozott, sokat vagyunk együtt, de azért teszem a dolgom és táncolok is sokat! Köszönet nagyikának azért, hogy ezt megtehetem!
További szép nyarat!
Savaria Karneválon találkozzunk!
Új honlapunk, táncos: http://www.shamaduo.mlap.hu/!
Ölellek enneteket!

2010. július 13., kedd

Nyár

Nyári anzix!
Kerti partin voltunk!







Dolce vita!



Kedveseim!

Zajlik a nyár! Marcsi napközis, de csak heti négy nap viszem, pénteken én is szabaddá teszem magam, hogy együtt tudjunk lenni. Célul tűztük ki (Marcsi is!), hogy mire kezdődik az iskola, elhagyjuk a pelenkát. Ezzel egyenlőre ott tartunk, hogy pisil és ... mindenfelé, csak a WC-be nem, de nem adom fel.
Van egykis- és egy közepes medencénk, abban klasszul tudunk pancsolni. Én is!






JÓL ÉREZZÜK MAGUNKAT!

Hasonló szép napokat kívánunk mindenkinek!

2010. június 6., vasárnap

Marcsim beteg

Kedveseim!
Az elmúlt pár napban Marcsink beteg lett. Kedden egy lázzal indult, szerdán hányás. kapott néhány energetikai kezelést, attól jobban lett, de jött az a fránya herpeszes vírusfertőzés. Akkor jöttem rá, hogy szerdán miért utasított el oly harcosan mindent, ami a szájához ért (kanál, pohár). Hosszú napok és éjszakák vannak mögöttünk, de Marcsikánk egy kis hős. Tűri a fájdalmat, a folyamatos macerámat a homeopátiás gyógyszer bevételét óránként, a közbülső időkben az "itatást". Ötödik napja, hogy szinte semmit nem eszik, bár szeretne. Talán ma már kicsit javult a helyzet, mert olyan dolgot is evett, amit rágni kell. Valahonnan (tudom is honnan) van elég erőm, még éjszaka is, hogy helyt álljak és persze vannak földi segítőim is. Rengeteget tanulok Marcsitól ilyenkor is, egyrészt azért, mert állandóan vele vagyok, minden rezdülését figyelem és Ő is nagyon figyel engem. Másrészt tanít a türelemre, az elfogadásra a bizalomra. Hiszem, hogy ez a betegség is azért jött, hogy tanuljunk belőle. Fotót most nem közlök! :-) nem örülnétek!
Ölellek Benneteket!

2010. május 26., szerda


Kedveseim!

Többen is kérik tőlem, hogy írjak sűrűbben Marcsiról. Sajnos időhiánnyal küzdök, napközben nem vagyok itthon, este pedig nem nagyon szeretem bekapcsolni a gépet, inkább olvasok. Ámde igazatok is van kedves olvasók, hiszen lenne mit megosztanom.

Például, hogy pár napja rádöbbentem, Marcsikám a nőiesedés "rögösen" gyönyörű útjára lépett. Elhatároztam, hogy azzal ellentétben, amit én tanultam, benne a nőiség édes varázsát fogom erősíteni.

Az utóbbi időben, talán eme hormonális változásoknak köszönhetően is, nagyon sokat változott. Sokkal nyitottabb, többször mutatja ki érzelmeit, igényli az ölelést, sokat huncutkodik.

A minap, amikor este lefektettem, csodálatos dolog történt velem. Ahogy ültem az ágyánál, egyszer csak láttam Őt felnőttként. Láttam a lelkemmel. Azt, hogy milyen nagyszerű ember lesz, hogy megvan benne mindaz az emberi, számomra fontos érték, amellyel jobbá teheti a világot maga körül. Feltétel nélküli szeretet, törődés, empátia, segítőkészség. Már nem aggódom, hogy hogy lesz ha én már nem leszek.

2010. március 21., vasárnap

Ma történt valami csodálatos

Ma valami nagy dolog történt! Vasárnap van. Na nem ez a nagy dolog.
Marcsi mindent vasárnap kezdett el.
Vasárnap volt, amikor először megmozdult a hasamban. Vasárnap született. Vasárnap indult el. Vasárnap kezdett önállóan enni és vasárnap ült fel először a kisbiciklijére egyedül.
Ma elment nagyikájával sétálni és mindenre mutatott, ablakra, kapura, útra, falra és mindennek mondani kellett a nevét. Azt hiszem, ma felszakadt egy gát.
Most is ezt gyakoroljuk és én is "vizsgáztatom", kérdezem mi hol van. Rádöbbenek, mennyi mindent tud.
Vasárnap van!
És ahogy elküldtem a bejegyzést, akkor láttam, hogy ma van március 21. Nap-éj egyenlőség. Akkor már értem! Ezen a napon nagy dolgok történnek!

Akit ez a téma érdekel, ITT olvashat róla!

2010. január 27., szerda


Kedveseim!
Újra itt vagyunk!

Elhatároztam, hogy megszerkesztem Marcsi ÉN könyvét. Az ÉN könyvarra szolgál, hogy segítsek neki felidézni a régi élményeket fotókkal és egy-egy mondattal, valamint hogy a mindennapi eseményeket meg tudjuk osztani pl. iskola és család között. Így pl. hétfőnként be lehet tenni a könyvbe a "Ma uszodában voltunk" odalt. Így ha nem is találkozom a tanítónénivel vagy éppen nem én megyek érte, akkor is meg tudjuk beszélni, hogy aznap mi történt sz iskolában. Ehhez előkerestem néhány régi fotót és bescann-eltem s most megosztom Veletek.

Még a kórházban

Marcsi 6 hónapos 1 éves 2 éves

2009. november 12., csütörtök

Sziasztok!

Találtam egy verset.


Sérült emberek boldogsága

Áldott, aki türelmesen

Meghallgatja nehézkes szavunkat,

Mert így rájövünk, hogy

Ha kitartóak vagyunk,

Meg tudjuk értetni magunkat.



Áldott, aki nem szégyell

Nyilvánosan mutatkozni velünk,

És nem törődik a ránk bámulóIdegenekkel,

Mert társaságban

Mennyei megkönnyebbülés az

Életünk.



Áldott, aki soha sem siettet,

És ezerszer áldott, aki nem veszi ki a

Munkát kezünkből, hogy megcsinálja /helyettünk,

Mert sokszor csak időre van szükségünk

Nem segítségre.



Áldott, aki mellettünk áll,

Amikor valami újba kezdünk,

Mert számára a hibáink eltörpülnek

Az eredményeink mellett.Áldott, aki a segítségünket kéri,

Mert a legnagyobb szükségünk arra van,

Hogy szükség legyen ránk.



Áldott, aki mindezen cselekedeteivel

Bizonyítja számunkra,Hogy nem sorvadt izomzatunk,

Nem a sérült idegrendszerünk tesz

Minket egyénivé,

Hanem énünk, melyet Isten adott,

És amelyből semmi gyöngeség

Nem von le semmit.



Áldottak mindazok, akik tudják,

Hogy én is ember vagyok,

És nem várják el tőlem, hogy szentként

Viselkedjem,

Csak azért, mert sérültnek születtem.



Áldottak mindazok,

Akik kérés nélkül is megértenek minket.

Áldottak mindazok, akik elfelejtik

Testem tökéletlenségét,

És csak a lelkemet látják.



Áldottak mindazok, akik teljes

Embernek látnak,

Egyedülinek és egésznek

És nem csak egy roncsnak,

A Teremtő tévedésének.



Áldottak mindazok, akik olyannak

Szeretnek,

Amilyen vagyok,

És nem gondolnak arra,

Hogy milyen lehettem volna.



És áldottak az én barátaim,

Akiktől függök,

Mert ők az én életem tartalma

És öröme.


Marjorie Chappel: Sérült emberek boldogsága



Legyetek áldottak kedves olvasóim!

2009. október 12., hétfő

Újra itt vagyunk!

Kedves Hódolók!

Pár nap és rendezem soraimat, s újabb hírekkel leplek meg Benneteket! Van sok fotóm, kirándultunk, Marcsi "ült a WC-n" (persze ott is édes), megint kipottyant egy foga (de ezt most el is tettük) és rendszeresen jár az iskolából uszodába. Ezen pl. zabálni való!

Kriszti néni fotója, köszönjük!

Boldog, kiegyensúlyozott, egyre több mindent értek a közléseiből és ettől mindketten nagyon jól érezzük magunkat. ("Na jó, anya néha kicsit beziziz, de nagy változásokon megy át, főleg az én érdekemben is. Ezért aztán elviselem. Bejegyezte Marcsi!!)


A szobatisztaság felé vezető út néha kicsit göröngyös, de nem adjuk fel, vannak már komoly eredményeink!!:-) Főleg az iskolában, de már itthon is! Mindenkinek nagyon köszönöm, aki ebben segít!

Röviden most ennyi fért bele!


Tényleg hamarosan bővebben írok!


Ölelünk Benneteket!

2009. szeptember 3., csütörtök

SZÜLETÉSNAP

MARCSI MA 9 ÉVES LETT!



Bizony néha én is csak csodálkozva állok a születésnapi torta mellett és számlálom a gyertyákat.



Marcsi 2000. 09. 03-án, 16.25-kor született. 3600 gr és 53 cm volt. most pedig 19 kg és 132 cm.



Volt ebben a 9 évben sok átvirrasztott éjszaka, de legalább annyi öröm is. És mostanság kezdem megérteni, hogy én mire születtem. És azt is értem már, hogy Ő miért született nekem. Hálás vagyok érte, minden nap!

Volt torta, ajándék, de legnagyobb öröme ma is az volt, hogy labdázhatott, miközben nagyikája mondókákat mondott neki! És tudom, hogy tudta, ez a mai nap más. Még ha nem is mutatta kifelé!

És két fotó az első iskolai napról, érkezés után. Mindenki nagy örömére!








2009. augusztus 30., vasárnap

Nyár végi hajrá

Csókolom! Eljött hát ez is! Itt a nyár vége! Volt Kelet Varázsa Hastáncfesztivál, Savaria karnevál, volt egy majd négy napos hányásos vírus, de azért mindent átvészeltünk. Voltunk fodrásznál. Íme az eredmény!






Rájöttem, hogy úgy elrepült az augusztus, hogy alig voltunk valahol. Így aztán elterveztem, hogy ezt a hetet aktív pihenéssel töltjük. A délelőtti fodrászkodás után, délután elindultunk egy kis körsétára. Elmentünk először a Boldog Asszony kápolnához, ami gyakorlatilag a kertünk alatt van, legalábbis a kertünkből oda látni. De mivel nagyon meleg volt, így inkább autóval mentünk, s ott sétáltunk kicsit. A közelben van egy tó, ott is időztünk . Jól esett a kápolna tövében egy pár perces lelki elcsendesedés, és persze egyáltalán nem meglepő módon, ebben Marcsi is partner volt.
Az épület méretei itt láthatóak!
Ez a kép annyira szép lett, ahogy a nap sugarai átszűrődnek a fák lombjai között.




Másnap elmentün Velembe a Szent Vid kápolnához. Oda menni, mindig jó ötlet, minden évszakban gyönyörű és erős érzelmi kötődésem is van a helyhez. :-) kőszeg irányából, a hegyen keresztül közelítettünk. Még mindig láthatóak a nemrégiben lezúdult áradás nyomai. Félelmetes volt látni a víz erejét.


Egy jót uzsonnáztunk a fák tövében, aztán lesétáltunk az autóhoz. mindig elámulok a fák gyökereinek méretein.


Pénteken, mivel az időjósok kánikulát jósoltak, ebéd után felkerekedtünk és elmentünk a Fertő-tóra, sikerült elcsalnunk nagyikát is. Szép, nyugalmas délután volt.




A nap végén jól esett a pihenés!

Szombaton sajnos kicsit beszorultunk a lakásba, de azért délután kicsit lehetett labdázni az udvaron.
Aztán vasárnap madárfüttyös, szikrázó nasütésre ébredtünk. Ez délutánra csak fokozódott, úgyhogy felcuccoltunk a bicajra és elkerekeztünk Locsmándra a Szakony-Gyalóka-Zsira bicikli úton. Ezt láttuk útközben:



Az uzsonnát persze itt sem hagytuk ki.



Volt mászóka...


...kicsit talán fentről félelmetes.


De azért lecsúszott! Többször is!


Van egy kis tó, ahová lehet kavicsot dobálni.


Aztán haza érve elnyaltunk egy jó fagyit!

Röviden ennyi volt az utolsó augusztusi hét.

De biztos vagyok benne, hogy az iskolában is nagyon jól érzi majd magát!

Hamarosan folytatjuk...

Rendszeres olvasók