Nyár

Nyári anzix!
Kerti partin voltunk!







Dolce vita!

Kedveseim!

Zajlik a nyár! Marcsi napközis, de csak heti négy nap viszem, pénteken én is szabaddá teszem magam, hogy együtt tudjunk lenni. Célul tűztük ki (Marcsi is!), hogy mire kezdődik az iskola, elhagyjuk a pelenkát. Ezzel egyenlőre ott tartunk, hogy pisil és ... mindenfelé, csak a WC-be nem, de nem adom fel.

Van egykis- és egy közepes medencénk, abban klasszul tudunk pancsolni. Én is!

JÓL ÉREZZÜK MAGUNKAT!

Hasonló szép napokat kívánunk mindenkinek!

Marcsim beteg

Kedveseim!
Az elmúlt pár napban Marcsink beteg lett. Kedden egy lázzal indult, szerdán hányás. kapott néhány energetikai kezelést, attól jobban lett, de jött az a fránya herpeszes vírusfertőzés. Akkor jöttem rá, hogy szerdán miért utasított el oly harcosan mindent, ami a szájához ért (kanál, pohár). Hosszú napok és éjszakák vannak mögöttünk, de Marcsikánk egy kis hős. Tűri a fájdalmat, a folyamatos macerámat a homeopátiás gyógyszer bevételét óránként, a közbülső időkben az "itatást". Ötödik napja, hogy szinte semmit nem eszik, bár szeretne. Talán ma már kicsit javult a helyzet, mert olyan dolgot is evett, amit rágni kell. Valahonnan (tudom is honnan) van elég erőm, még éjszaka is, hogy helyt álljak és persze vannak földi segítőim is. Rengeteget tanulok Marcsitól ilyenkor is, egyrészt azért, mert állandóan vele vagyok, minden rezdülését figyelem és Ő is nagyon figyel engem. Másrészt tanít a türelemre, az elfogadásra a bizalomra. Hiszem, hogy ez a betegség is azért jött, hogy tanuljunk belőle. Fotót most nem közlök! :-) nem örülnétek!
Ölellek Benneteket!

Kedveseim!

Többen is kérik tőlem, hogy írjak sűrűbben Marcsiról. Sajnos időhiánnyal küzdök, napközben nem vagyok itthon, este pedig nem nagyon szeretem bekapcsolni a gépet, inkább olvasok. Ámde igazatok is van kedves olvasók, hiszen lenne mit megosztanom.

Például, hogy pár napja rádöbbentem, Marcsikám a nőiesedés "rögösen" gyönyörű útjára lépett. Elhatároztam, hogy azzal ellentétben, amit én tanultam, benne a nőiség édes varázsát fogom erősíteni.

Az utóbbi időben, talán eme hormonális változásoknak köszönhetően is, nagyon sokat változott. Sokkal nyitottabb, többször mutatja ki érzelmeit, igényli az ölelést, sokat huncutkodik.

A minap, amikor este lefektettem, csodálatos dolog történt velem. Ahogy ültem az ágyánál, egyszer csak láttam Őt felnőttként. Láttam a lelkemmel. Azt, hogy milyen nagyszerű ember lesz, hogy megvan benne mindaz az emberi, számomra fontos érték, amellyel jobbá teheti a világot maga körül. Feltétel nélküli szeretet, törődés, empátia, segítőkészség. Már nem aggódom, hogy hogy lesz ha én már nem leszek.

Ma történt valami csodálatos

Ma valami nagy dolog történt! Vasárnap van. Na nem ez a nagy dolog.
Marcsi mindent vasárnap kezdett el.
Vasárnap volt, amikor először megmozdult a hasamban. Vasárnap született. Vasárnap indult el. Vasárnap kezdett önállóan enni és vasárnap ült fel először a kisbiciklijére egyedül.
Ma elment nagyikájával sétálni és mindenre mutatott, ablakra, kapura, útra, falra és mindennek mondani kellett a nevét. Azt hiszem, ma felszakadt egy gát.
Most is ezt gyakoroljuk és én is "vizsgáztatom", kérdezem mi hol van. Rádöbbenek, mennyi mindent tud.
Vasárnap van!
És ahogy elküldtem a bejegyzést, akkor láttam, hogy ma van március 21. Nap-éj egyenlőség. Akkor már értem! Ezen a napon nagy dolgok történnek!

Akit ez a téma érdekel, ITT olvashat róla!

Kedveseim!

Újra itt vagyunk!

Elhatároztam, hogy megszerkesztem Marcsi ÉN könyvét. Az ÉN könyvarra szolgál, hogy segítsek neki felidézni a régi élményeket fotókkal és egy-egy mondattal, valamint hogy a mindennapi eseményeket meg tudjuk osztani pl. iskola és család között. Így pl. hétfőnként be lehet tenni a könyvbe a "Ma uszodában voltunk" odalt. Így ha nem is találkozom a tanítónénivel vagy éppen nem én megyek érte, akkor is meg tudjuk beszélni, hogy aznap mi történt sz iskolában. Ehhez előkerestem néhány régi fotót és bescann-eltem s most megosztom Veletek.

Még a kórházban

Marcsi 6 hónapos 1 éves 2 éves

Marcsi és a kalap

A kis manöken fotózkodik:

Sziasztok!

Találtam egy verset.

Sérült emberek boldogsága

Áldott, aki türelmesen

Meghallgatja nehézkes szavunkat,

Mert így rájövünk, hogy

Ha kitartóak vagyunk,

Meg tudjuk értetni magunkat.

Áldott, aki nem szégyell

Nyilvánosan mutatkozni velünk,

És nem törődik a ránk bámulóIdegenekkel,

Mert társaságban

Mennyei megkönnyebbülés az

Életünk.

Áldott, aki soha sem siettet,

És ezerszer áldott, aki nem veszi ki a

Munkát kezünkből, hogy megcsinálja /helyettünk,

Mert sokszor csak időre van szükségünk

Nem segítségre.

Áldott, aki mellettünk áll,

Amikor valami újba kezdünk,

Mert számára a hibáink eltörpülnek

Az eredményeink mellett.Áldott, aki a segítségünket kéri,

Mert a legnagyobb szükségünk arra van,

Hogy szükség legyen ránk.

Áldott, aki mindezen cselekedeteivel

Bizonyítja számunkra,Hogy nem sorvadt izomzatunk,

Nem a sérült idegrendszerünk tesz

Minket egyénivé,

Hanem énünk, melyet Isten adott,

És amelyből semmi gyöngeség

Nem von le semmit.

Áldottak mindazok, akik tudják,

Hogy én is ember vagyok,

És nem várják el tőlem, hogy szentként

Viselkedjem,

Csak azért, mert sérültnek születtem.

Áldottak mindazok,

Akik kérés nélkül is megértenek minket.

Áldottak mindazok, akik elfelejtik

Testem tökéletlenségét,

És csak a lelkemet látják.

Áldottak mindazok, akik teljes

Embernek látnak,

Egyedülinek és egésznek

És nem csak egy roncsnak,

A Teremtő tévedésének.

Áldottak mindazok, akik olyannak

Szeretnek,

Amilyen vagyok,

És nem gondolnak arra,

Hogy milyen lehettem volna.

És áldottak az én barátaim,

Akiktől függök,

Mert ők az én életem tartalma

És öröme.

Marjorie Chappel: Sérült emberek boldogsága

Legyetek áldottak kedves olvasóim!